A Bem projekttel kapcsolatban a tervezést végző 3H Építésziroda osztotta meg gondolatait.
A város nemcsak küllemében, hanem használatában is folyamatosan átalakul. A korábban kedvezőnek tűnő építészeti beavatkozások idővel meghaladottá válnak. Így a városban található üzemek a levegő-és zajszennyezés miatt kiköltöztek annak peremére. A laktanyák és a hozzájuk tartozó fegyverraktárak is korábban Budapest belső pontjain felügyelték a rendet, ezek az egységek ma már a városon kívülre kerültek. Itt maradt elhagyatott, élettelen testük, mementóként pedig komor, áttörhetetlen faluk. A város eközben gyökeresen átalakult. Egyre több olyan szükséglet jelent meg, mely a települést egyfajta élő szövetként feltételezte. Előtérbe kerültek az áteresztő tömbök, a kifelé nagy üvegfelületekkel megnyíló portálok, a hívogató üzletek és éttermek. A város elkezdett lélegezni!
A régi épületzárványok pedig keresik helyüket és viszonyukat a város megújult életében. Sok esetben kézről-kézre adják őket, használóik tanácstalanul próbálnak életet lehelni beléjük. Ez történt a Radetzky-laktanya esetében is. Hányatott mintegy száz éve folyamán volt fegyverraktár, legénységi szállás a K.u.K. laktanyákra jellemző díszlépcsőház és bálterem nélkül, szűkös iskola, államvédelmi iroda, pártszékház, aztán elhagyatott, sorsára hagyott épület.
Az épületek egyetlen lehetősége a gyökeres megújulás mind használatban, mind pedig megjelenésben. Rengeteg kérdés merül fel egy ilyen épület átalakításakor. Mi az érték, és mi az, ami középszerű, és a városban jobb megoldások tucatszámra vannak belőle? A Radetzky-laktanya Bem térre eső térfala mindenképpen a városi emlékezet része. A historizáló homlokzat megújítása és eredeti díszeinek helyreállítása elsőrendű feladata a beavatkozásnak. Azonban ez a homlokzat a tér felé néma, ezért a középső rizalit mindkét oldalán a homlokzati nyílásokat egészen az utca szintjéig levisszük, hogy a mögötte lévő étterem és kávézó közvetlenül kapcsolódhasson a térhez.
És mi az, ami gátat jelent a városlakók számára? A laktanya monoton tömbje, és a benne húzódó keresztszárny megakadályozza a városi szövet kiteljesedését. A Henger és a Kandó Kálmán utca összekötése megkönnyíti a város életét, a kialakuló passzázs üzleteivel, vendéglátóhelyeivel a negyed egyik központja lehet. A keretes beépítés továbbra is megmarad: a passzázs két oldalán egy-egy U-alakú épületrész kapcsolódik a Tölgyfa utcai irodaépülethez és a Bem téri szárny irányában.
A megújult épület Bem térre néző része hotelként fog üzemelni, a Margit körút felőli részének alsó szintjein szolgáltatások, üzletek kapnak helyet, míg a felső szinteket irodák foglalják el. Mindkét épületrész földszintje szervesen összenő: a hotelhez tartozó éttermi és kávézórész, a konferencia-, és rendezvényterem egy belső úton keresztül szervesen kapcsolódik a keresztirányú passzázshoz, ahonnan az irodák is megközelíthetők.
A Bem térre néző főhomlokzat nemes arányú kiképzése kötelez: a Bem József utcai és a Sas utcai homlokzatok hagyományos lyukarchitektúrával illeszkednek. A homlokzatot mészkő burkolja, helyzetétől függően alsó parapet része, vagy felső szemöldöke ferdén, síkban döntött. A döntött részen végtelenített, kőbe mart díszek futnak végig, ezzel is a historizáló homlokzat díszítő témáját folytatva. A felújított főhomlokzat beforduló oldalaihoz egy-egy hasítékkal kapcsolódik mindkét oldal, és jelzi, hogy most egy másik épületrész következik.
A környező lakó- és irodaépületek léptékéhez a ház úgy közelít, hogy hosszanti homlokzatai markánsan tagoltak. A keresztirányú passzázs fölött és gyűrűszerűen a passzázst körbeölelve az úgynevezett implantátum húzódik. Felülete eltér a hagyományosabb alsó szintekétől: a nyílások nagyobbak, a nyílásokat keretező lizénák ékszerűen plasztikusak, váltakozó irányultságuk dinamikát kölcsönöz ennek az épületrésznek. Furcsa módon ez az épületrész sötétebb tónusú, mint alatta található társa. Az épületkorpusz a homlokzati síkban ki- és benyomódik: az utcai fronton egyértelműen hangsúlyozza a passzázs bejáratát mindkét oldalon. További segítség a lépték megtartásában a párkánymagasság 21 méteren történt rögzítése. Így mind az utcaképbe, mind a csatlakozó épületek irányában harmonikusan illeszkedik az új épületrész.
Különösen kényes a világörökségi terület felé történő megjelenés. A védett homlokzat fölött az épület meredekebb hajlásszögű tetőt kapott. A manzárd tető nem idegen a historizáló budapesti épületek világában. A tető – bár gerince az eredetinél nem magasabb – a Duna másik oldaláról nézve kitakarja a mögöttes irodai részeket, ezáltal hangsúlyozva a térfal primátusát, a mögöttes rétegek belevesznek a Budai-hegyek sziluettjébe.