
Bronzkori temetőt, római kori út maradványait, Árpád-kori és a török hódoltság idejében keletkezett értékeket egyaránt találtakkorábban a Bem tér környékén zajlott ásatásokon. A római kori emlékek például akár 5 méteres mélységben is lehetnek. Megkezdődött a régészeti feltárása Radetzky-laktanya építkezésén is: kulturális örökségünk védelme érdekében az ingatlanfejlesztő kiemelt figyelmet fordít a régészek munkájának támogatására.
A mai Bem tér és környéke már a Kr. e. 1. évezred közepétől lakott és gyakorlatilag folyamatosan beépített volt. A római korban az Aquincumtól délre eső fő útvonal mellett feküdt, melegvizű források mellett. A nagyjából a mai Bécsi út és Frankel Leó utca vonalában kialakult egykori római út északra vezetett az Aquincum környéki erődrendszer és a mai Buda környéki falvak felé – áll Dr. Déry Attila Ybl-díjas építészmérnök tanulmányában. Napjainkban e környéken nagyjából 5 méteres mélységben lehet római épületmaradványokra számítani.
A terület a népvándorlás alatt és után is beépített maradt, részben folyópart-menti kedvező fekvése és két város – Buda és Óbuda, azaz a királyné városa –, illetve az akkor jelentős településnek számító Újlak közelsége miatt is. A környező dombok komoly szőlőkultúrája és a melegvizű források jelenléte népszerű lakóhellyé tették a környéket a későbbi korokban is. A környék ennek köszönhetően rendkívül gazdag régészeti értékekben.
„A Bem tér 3. sz. alatt található Radetzky-laktanya esetében nemcsak az az értékes, ami a föld felett található, hanem az is, ami a föld alatt. Ezért, miközben az évtizedek óta pusztuló, üresen álló egykori laktanyából új épületkomplexum születik, kulturális örökségünk védelme érdekében a projekt fejlesztőjekiemelt figyelmet fordít a terület régészeti feltárására. A munka a tervek szerint októberig tart, vélhetően számos értékes és érdekes lelet kerül majd elő” – tájékoztat Biró Miklós ingatlanfejlesztési projektmenedzser.
A régészeti feltárást a a Várkapitányság Zrt. és a Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága végzi, a kivitelezővel együttműködésben, a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. A 7224 négyzetméter területű telken a gépi és kézi földmunkák a régészek irányítása mellett zajlanak, olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak a régészeti jelenségek jelentkezési szintjén a régészeti tükörfelületkialakítására. Amennyiben a régészeti megfigyelés mellett végzett földmunkák során régészeti lelőhely kerül elő, a jelenségeket a megfigyelés keretében ki kell bontani és megfelelően dokumentálni kell.
És hogy milyen régészeti értékekre számíthatunk? A Budai-hegyek kistájban elhelyezkedő környék leletekben rendkívül gazdag: a múzeumi adattári, szakirodalmi, térképészeti kutatások szerint a területen és 250 méter széles övezetében 13 ismert régészeti lelőhely található.
Bronzkori temetőt, római kori út maradványait és Árpád-kori emlékeket egyaránt tártak fel errefelé arégészek, sőt, a török kor értékei is előbukkanhatnak a föld alól. ATölgyfa és Henger utcai, fokozottan védett lelőhelyen például őskori telep, római kori kemence, középkori kút is előkerült. A Bem tér és a Bem utca feltárásain pedig középkori rondella és fal maradványaira bukkantak a régészek.
Weboldalunkon folyamatosan beszámolunk majd a régészeti feltárás eredményeiről, a projekt állásáról, érdekességeiről, kövessen minket a legfrissebb hírekért!