Gyakori kérdések

1. Mi épül a Radetzky-laktanya helyén?

Szálloda- és irodaépület, ami tiszteletet állít a múltnak és megőrzi annak építészeti értékeit.

2. Le fogják bontani az egész Radetzky-laktanyát?

Nem, megmarad a Bem téri homlokzat, a traktusmélységnek megfelelő oldalhomlokzatokkal egyetemben. Sőt még a főhomlokzat eredeti, a második világháború után nem helyreállított díszítőelemeit is restaurálják.

3. Úgy fog kinézni az épület, mint ami a korábbi sajtóhírekben megjelent látványterveken szerepel?

Nem. A műemléki épületet méltóképpen állítják helyre. A terveket a többszörös Ybl-díjas 3h Építésziroda tervezői készítették, akiknek a nevéhez többek között a Szegedi Dóm látógatóközpont, a Pannonhalmi bazilika megújítása, a MOME Campus vagy a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója fűződik. Munkáik minőségét több hazai és nemzetközi díj, pályázat, publikáció és kiállítás fémjelzi. A Radetzky-laktanya felújítására vonatkozó látványtervek elkészültek, a weboldalon külön menüpont alatt megtekinthetőek.

4. Hogy bonthatnak el egy műemlékvédelem alatt álló épületet?

A korábbi beruházók fejlesztési elképzelései számos, az épület városképi jelentőségéhez kötődő szempontot figyelmen kívül hagytak, amikor elkezdték a bontást, amit aztán hatósági úton le is állítottak. Két évvel ezelőtt a jelenlegi tulajdonos egy félig lebontott, romos épületet vett át, amitől az épület tulajdonképpen használhatatlanná vált. A tervezésre egy műemléki felújításokban nagy tapasztalattal rendelkező irodát kértek fel, akik UNESCO-szempontoknak is megfelelve lehelnek új életet nemcsak az épületbe, hanem annak környezetébe is. A terveket folyamatosan egyeztették az illetékes hatóságokkal, és az átépítés minden szükséges hatósági engedélyt meg is kapott. A terveknek megfelelően a régi laktanyaépület városképi jelentőségű főhomlokzatát megőrzik, díszeit helyreállítják, az új funkciók kialakításával pedig nyitottabb és befogadóbb lesz az épület.

5. Miért kapott nemzetgazdasági szempontból kiemelt besorolást az építkezés és ez mit jelent?

A törvény ezzel a besorolással az építkezéshez szükséges hatósági eljárásokat, valamint azok bírósági felülvizsgálatát gyorsítja. Ez tulajdonképpen egy gördülékenyebb menetet biztosít, amivel várhatóan rövidül az építkezés ideje. Mindannyiunk érdeke, hogy mihamarabb egy megújult és rendezett Bem térrel büszkélkedhessen a főváros, az önkormányzat és a kormányzat, utóbbi már csak azért is, mert a tér másik oldalán áll a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium.

6. Mi lesz a Bem térrel?

Az átalakítás nemcsak az épületet érinti: észszerűsítik a terület közlekedését, illetve – az építési projekttől függetlenül – várhatóan rendezik az épület előtti Bem teret, a Fekete Sas és Bem utca érintett szakaszát és renoválják a közterületeket. A Bem teret jelenleg autós fogalom vágja ketté, amit így a lakosság kevésbé tud használni. A tervek szerint a közlekedési rend megváltozásával létrejön egy sokkal szebb, egységes park. A térrendezés nem a Radetzky-laktanya újjáépítésének a része, ám az épület tervezésénél már a tér megújulását is figyelembe vették.

7. Hogyan fogja befolyásolni az építkezés a környező utcában lakók életét?

Egy ilyen volumenű építkezés – különösen az elején – zajjal, porral és kellemetlenségekkel jár, ezért tisztelettel kérik a környező utcákban lakók türelmét és megértését. Természetesen az építési munkák a törvényi előírásoknak megfelelően zajlanak majd, hogy az itt élők esti és éjszakai nyugalmát ne zavarják.

8. Meddig fog tartani az építkezés?

A jelenlegi tervek szerint 2020 őszétől várhatóan 2023 őszéig. Az építkezés egyes fázisairól szintén ezen a honlapon adunk folyamatos tájékoztatást.

9. Ha a bontás miatt kár keletkezik a környező házakban, ki fogja megtéríteni?

A kivitelező az építkezés során a legnagyobb gonddal jár el, hogy a környező ingatlanok biztonságban legyenek. Első lépésként a használhatatlanná vált laktanyaépület biztonságos bontásához ezeknek a házaknak a statikai állapotát szakemberekkel méreti fel, hogy ne keletkezhessen bennük kár. Az esetleges károk kérdését a PTK részletezi.

10. Megváltozik a közlekedés az építkezés alatt? Hol lehet majd parkolni?

Időleges sávlezárásokra számítani kell, de a környéken alapvetően nem változik sem a forgalmi, sem a parkolási rend az építkezés miatt.

11. Hogyan változtatja meg a környéken élők életét az új funkciójú épület?

Először is egy magára hagyott, használhatatlanná váló rom helyett egy színvonalasan átépített, ugyanakkor a múlt értékeit megőrző új épület lesz a szomszédságukban. A tér újjáéled, rendezettebb lesz, ami az itt élők számára egy élhetőbb lakókörnyezetet teremt és ingatlanjaik értékét is várhatóan növelni fogja a megszépült környezet.

A fentiek mellett a kész épületben az önkormányzattal egyeztetett módon lehetőséget kapnak a környező házak lakói az éjszakai parkolásra.

A tervek szerint egy elegáns passzázs köti majd össze a Kandó Kálmán és a Henger utcát, és ebben a részben nyitott, részben fedett átjáróban különböző kereskedelmi egységek nyílhatnak meg.

12. Mit nyer a Víziváros az új beruházással?

  • egy városképet emelő, szép házat egy elhagyatott rom helyett
  • egy méltó módon helyreállított műemléki épületet
  • hozzájárul a közterületek és a környékbeli közlekedés rendezéséhez
  • több száz új parkolóhelyet
  • egy színvonalas szállodát
  • több befizetett iparűzési adót
  • fedett átjárót a Kandó Kálmán és a Henger utca között
  • a környéken lakók kényelmét is szolgáló, új kereskedelmi egységeket

14. Egyeztettek a beruházás kapcsán a II. ker-i Önkormányzattal?

A II. ker.-i Önkormányzattal a beruházó már a tervezés előkészítésének fázisában, másfél éve felvette a kapcsolatot, minden szükséges egyeztetés megtörtént. Mind az épületek méretét illetően, mind a homlokzatot illetően. Az Önkormányzat Polgármestere és természetesen a Főépítésze ismerte a bemutatott terveket, számos alkalommal ez velük egyeztetve lett. A Miniszterelnöki Hivatalban ők is részt vettek egyeztetésen, ahol nem volt semmilyen kifogásuk a terv ellen.
A módosított, II. kerületi szabályozási terv ugyanakkor a parkoló mennyiség tekintetében nem tükrözte az előzetes egyeztetéseket, és ezt követően a beruházó írásos megkeresésére hónapokig nem reagáltak. Ezért döntött úgy a beruházó, hogy kéri a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítást, -azért, hogy ez az áldatlan, félig elbontott állapot mielőbb megszűnjön- melyet a projekt megkapott.
Amikor jóval ezt követően az Önkormányzat lakossági fórumot szervezett a Bem projekt kapcsán, a hivatal felkérésére a beruházó ennek eleget tett, és ismertette a megjelentek előtt az Önkormányzat számára már ismert terveket, valamint válaszolt a feltett kérdésekre.
A Bem projekt –amellett, hogy immár nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősül– a II. ker.-i Önkormányzat esetleges jövőbeli megkereséseit megvizsgálja és nyitott a konstruktív együttműködésre.

15. Magántőkéből valósul meg a Bem projekt?

Igen, a fejlesztés teljes mértékben magántőkéből valósul meg, ez egy teljes egészében magánberuházás. Nincs benne semmilyen költségvetési forrás, sem állami, sem önkormányzati.

16. Hány új munkahelyet teremt a beruházás?

A beruházással teremtett munkahelyek száma jelenlegi tervek szerint 85-re becsülhető.

17. Kinek a feladata eldönteni, hogy milyen védettség illeti meg a romos épületet?

Az illetékes szakhatóság feladata eldönteni, hogy milyen műemlékvédelmi védettséget élvez egy épület. A hatóság véleménye szerint a romos Radetzky-laktanyának nincs műemlékvédelmi értéke.

18. Mely hazai örökségvédelmi szervezettel történtek az egyeztetések?

A projektre illetékes örökségvédelmi hatóság, valamint a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, mely örökségvédelmi szervvel összesen több mint 10 alkalommal történt egyeztetés. Ezen egyeztetéseken a tervek és az elképzelések minden alkalommal bemutatásra kerültek, mindig beleépítve abba az hatóság által kért valamennyi módosítást. Az örökségvédelmi hatóság az egyeztetések során számos pontból álló műszaki esztétikai változást kért a beruházótól, amelynek minden elemét a tervdokumentációba foglalták, így alakult ki a végleges koncepció.

19. Az épület újragondolása, örökségvédelmi kérdések kapcsán egyeztettek az UNESCO-val?

A világörökségi szempontok képviseletére az állam (Miniszterelnökség) az illetékes Magyarországon. Ezt az egyeztetést nekik kellett elvégezni. A projekt megkapta a támogató, országos településképi hozzájárulást.

20. Bonthatnak-e akkor, amikor jellemzően politikai indíttatású közbeszéd tárgyát képezi az épület?

Az épületre érvényes bontási engedélyt adott ki az ezt eldöntő hatóság. A Bem projekt kapcsán az összes törvényi megfelelőségi pontot a beruházó teljesítette. A kivitelezőre nem ró társadalmasítási, lakossági egyeztetési feladatot a törvény. Ezen túlmenően a Bem projekt képviselői részt vettek a lakossági fórumon, válaszoltak a megjelentek kérdéseire, és létrejött ez a weboldal is, ahol az információk mellett kérdések feltételére egyaránt lehetőség van.
A Bem projekt képviselőihez több önkormányzati képviselő is információkéréssel fordult, ezek megválaszolásra kerültek, ám egyikőjük sem élt a felkínált épületbejárási vagy bővebb információszerzési lehetőséggel, személyes egyeztetés lehetőségével.

21. Hogyan befolyásolja a kivitelezést a régészeti feltárás eredménye?

Mivel nem tudható, hogy mit találnak majd a régészeti feltárás során, ezért felelősséggel jelenleg nem lehet megállapítani, hogy mi milyen változást indukál a tervekben.

22. Megfelelnek a tervek a településképi rendelkezéseknek?

Igen, a tervek a legmagasabb szintű, országos településképi engedéllyel rendelkeznek.

23. Ki a projekt beruházója, kivitelezője?

A projekt fejlesztője a Market Asset Management Zrt., a kivitelezést a Market Építő Zrt. végzi.